Ha be vagyunk csatolva és gyönyörködünk a völgyben, de már csúszni is szeretnénk, a következo a teendoink: Húzzuk minél közelebb a fenekünkhöz a deszkát, támasszuk meg a hegyélt (sarokél) a hóban. Ha lehetoségünkhöz képest a súlypontunk legközelebb van a deszkához, két kézen támaszkodva nyomjuk a csíponket a deszka fölé, azután hátul lévo kezünket az elol lévo kéz irányába lendítjük, miközben az elol lévo kezünk ujjaival fellökjük magunkat. A másik módszer az ülésbol való felemelkedésre, szinte ugyanaz, mint az elozo, csak itt az elore lendülo hátul lévo kéz helyett a kezünk a deszkánk völgyélén kapaszkodva segít felemelkedésben.Másik kéz pedig a deszka fölé tol bennünket. A térdelésbol történo felállás sokkal könnyebben kivitelezheto.Becsatolt lábainkat kinyújtjuk, közben az ujjainkkal a hóban támaszkodva, fellökjük magunkat indulási pozícióba. Hiába szeretnénk felkelni térdelésbol, ha ülve helyezkedünk el, illetve fordítva. Mi ilyenkor a teendo? Felhúzott térdekkel, deszka végét a hóba vágva próbáljuk átfordítani a deszkát egy gyors mozdulattal. A hátul lévo láb oldalánál kézzel támaszkodunk, a másik kézzel lendítünk, a csípo pedig gyors csavarással segít nekünk. Eloforduló hibák Tapasztalat nélkül ülésbol, ha fel akarunk emelkedni, közelítenünk kell a deszkát és a csípot. Ebben a pozícióban a kezdok a deszkát lapra engedik, ami viszont kicsúszik alóluk, és így telnek el hosszú percek szenvedéssel. A térdelésbol felkelésnél a térdek nyújtottak, így a felkelés pillanatában át lehet billenni a völgyélre (sarokél).